az események

szóval.....
Tegnap délután ötkor végre elkezdődött, nem kicsit aggódtam, mert Manci már éjszaka sem nagyon aludt, napközben meg gyakorlatilag semmit. Hulla fáradtan kezdett bele.
5-kor megszületett az első, gyönyörű bézs kis fickó:) 5 percesen úgy kavart a ládában, hogy én még ilyet nem láttam:) a gyerekek el is nevezték Supermann-nek:), aztán jó sokáig semmi, több mint egy órát vártunk , már oxitocinban gondolkoztam, amikor megszületett a második, fele akkora, az is fiú, látszólag rendben volt vele minden, aztán kb. 1 óra múlva, egyszer csak nem vett levegőt. Hiába csináltam bármit, elvesztettük. Gabi kb. 1 órát zokogott. Nem tudom mi lehetett a baj, tök egészségesnek tünt. Rögtön különt tettem őket, a dobozon belül egy kis kuckóba, hogy Manci még véletlenül se tudjon rálépni, vagy bármi, sajnos, ez benne van a pakliban, de bár már rengetegszer végigcsináltam , nagyon megvisel.
Utána felpörögtek az események, este 10-ig még 7 kutyink született. A végeredmény 3 fiú öt lány. Na és megkezdődött az egyáltalán nem hiányzó állandó gyomorideg, rendben lesznek, mind lélegzik, stb. Van két nagyon picuri, őket két óránként külön cicre teszem. A bélelt kuckót betettem a ládába, és időnként négyesével cserélem a kölyköket, amugy nem tudnám követni, hogy mindenki rendesen eszik-e. Az első 3 nap mindig kritikus, hiába tudom az eszemmel, szétaggódom magam.
Manci úgy néz ki mint egy csontkollekció, adtam neki reggel oxitocint, főztem neki már két adag kaját. A doki szerint ilyenkor a zsírosat kell nyomatni, ami nem egyszerü, mert ha kicsit többet eszik belőle kihányja, nem igazán szoktam neki ilyet adni.
Szóval csajok nagyon szurkoljatok értünk..... Nem aludtam tul sokat, kb. 50 szer néztem rájuk éjszaka.....