Nagyon sok a melóm mostanság, nem nagyon tudok jönni. Minden a legnagyobb rendben, továbbra is mindenki kövér, mint egy kismalac, már nem lógnak órákat a cicin, egy-két perc alatt teleeszik magukat, aztán alvás. Manci remekül van, rengeteget eszik, persze a tápot még véletlenül se, tegnap tojásos nokedli szalonnával, májas-halas-husos tészta, ilyenek. Kicsit megy a hasa, de ugye muszáj neki minden kajába zsírt tenni és ehhez amugy nem nagyon van hosszá szokva. Lényeg, rengeteg tejcsi van, a héten még nem kezdek el elválasztani, bár a doki szerint már el kellett volna kezdeni, én meg látom, hogy még nem kell. Addig van nyugi, lehet önző is vagyok kicsit:))) Az hogy a kicsiknek az anyatej a legjobb vitathatatlan, amig csendben vannak és Manci is birja felesleges.
Némelyik már időnként nagyon kutyásra veszi a figurát, lehuppan a nem apró popsijára és ül, mint a nagyok. Már mind próbálgat menni, de még nem nagyon sikerül, igen jól szórakozunk rajta.
Képeket ma csinálok igérem:)))
Imádom a kutyákat, kicsit, nagyot bármilyet. Tenyésztettem hatalmas kiállitáson is sikeresen szereplő pireneusi hegyi kutyákat, volt egy gyönyörü magyar vizslám, jelenleg két őrült szobacirkáló gazdija vagyok. Peti a máltai selyem, és Manci a francia bulldog. A multról már sokat irtam, ez itt a jelen.......... /a fotók frissek, akkor készültek, amikor a bejegyzés. Sajnos a gépem időnként önállósítja magát dátum ügyben.....:)/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése